Gúta kieső részén, Csergő pusztán a töltés mellett magasodik egy ház, melyhez egy hatalmas tanya is tartozik. Itt éldegél a Vermes család lovakkal, juhokkal, tyúkokkal, Csoma kutyával együtt.

Az a Vermes család, amelynek tagjai napjaink egyik legnépszerűbb filmjében, a Lovasíjászban is szerepet kaptak. Interjúnkból mindent megtudhatnak Vermes Istvánról és arról, hogyan vett részt a film készítésében. 

A Vermes család sajátos, különleges életmódot folytat. Nem csak az állatokkal való foglalkozás és szeretet örömét élik át itt, hanem a lovasíjászat csínját-bínját is együtt gyakorolják. „A szülői példamutatás a legjobb nevelési módszer, egyiküket sem noszogattam, csak átvették az életérzést. A szülői magatartás egyszerűen magával ragadta őket is.” – meséli Vermes István, a Vermes törzs vezetője.

István már gyerekkorában nagyon eleven volt. „Gyakran belógtunk a szövetkezetbe lovagolni, persze akkor még nem tudtam rendesen megülni a lovat. Ezerszer ledobott, de én ezeregyszer is felültem. Nem volt testrészem, ami ne sérült volna meg. A térdem, a hasam, a könyököm, mind tele volt horzsolással. Késeket dobáltam a fába, extrém sportokat űztem, iszonyatosan neveletlen voltam. A szomszéd is megmondta, hogy még egy ilyen rossz gyerek a faluban soha nem volt.” – mondja nevetve.

 „Szervezetten csak azután kezdtem el működni, miután megismertem Kassai Lajost, a lovasíjászat atyját. Egy vásáron mentem oda hozzá és megkérdeztem tőle, mi kell ahhoz, hogy én is lovasíjász legyek. Ő azt felelte, hogy egy íj és egy jó idegzetű ló. Így kezdődött az egész.”

A tanyán foglalatoskodó Vermes Istvánnál már körülbelül száz tanítvány megfordult, különböző korosztályok, nemek és nemzetiségek képviselői közül. „Jártak már szlovákok is, jelenleg pedig egy cseh hölgy is erősíti a csapatot. Ő például hajnali kettőkor kel, hogy reggelre leérjen hozzánk a foglalkozásra. Nagyon nagy az elszántság, az igyekezet benne, ez nagyon fontos ebben a sportágban.”

Sokan azt gondolják, hogy egy lovasíjász csak lovagolgat, meg lövöldözget, de valójában egy jó fizikum ehhez sem árt. „A felvételi alkalmával 5 km futást, akadályfutást, öt perc vigyázz-állást, egy-egy éneket és verset, valamint egy csatakiáltást kell abszolválni. Az első próba szintén 5 kilométer futással indul, melyet két óra szőrén ügetés és 60 centiméteres céltáblába lövés követ, melynek a felét kell találatként teljesíteni. Törzsenként, kánságonként változó, hogy ajánlott, vagy kötelező kritérium. A férfiaknak 500-ból 250-ször kell a nyíllal eltalálniuk a táblát, a nőknek ennek a fele a követelmény. A gyerekeknél is ugyanez a félmennyiség érvényes, így tíz éves kortól javasolt a bekapcsolódás. Ekkorra már olyan testi adottságokkal rendelkezik egy fiatalkorú is, ami elegendő a sportoláshoz.”

A Lovasíjász című filmben az ő életüket, tevékenységüket is bemutatják.

A Kaszás Géza rendezésében Kassai Lajos főszereplésével készült a film, ahol Lajos a magyarok eredetének kutatása közben állatokat tenyészt, kerti munkálatokat végez és lovasklubjában rengeteg fiatalt készít fel a lovasíjászat nehézségeire. A filmet három éven keresztül forgatták, különböző évszakokban és országokban, Kínától egészen Kanadáig, míg végül a több ezer órás nyersanyagból, nagyon nehéz vágó-és utómunkálatokkal megalkották az egész estés dokumentum-filmet.

A gyönyörű, hazai és külföldi tájképekkel egyaránt bőségesen megtűzdelt filmet a művészmoziktól kezdve a Cinema City plázamozikon át a felvidéki mozgómoziig mindenütt játsszák. A dunaszerdahelyi Családi Könyvklubban áprilisban még szintén lesz alkalom megtekinteni. „Nálunk ugye nem egyszerű a vetítés, mivel feliratozni is kell, de már kétszer sikerült itt is megoldanunk. A nagy mozik eleinte nem akarták vetíteni a filmet, mára viszont főműsoridőben adják és hatalmas a sikere. A vártnál sokkal nagyobb a hatása, hihetetlen pozitívak a visszajelzések és erre álmunkban sem gondoltunk volna. A közönség máig állva tapsol egy-egy vetítés után és ez hatalmas öröm.

A nagy mozik eleinte nem akarták vetíteni a filmet, mára viszont főműsoridőben adják, hatalmas sikerrel. 

Kaszás Géza jól ismeri a témát, így felkészülten és a témában jártasan vezényelte le a forgatást. Ajánlatokat természetesen én is tettem a forgatási helyszínekkel kapcsolatban, megmutogattam neki a szép helyeket. Az egész stáb, fiatal kora ellenére, profi szakemberekből álló közösség volt. Nagyon megkedveltem őket. Tudták, mivel fognak hatni az emberekre. Volt, aki támadott azért, mert voltak megjátszott jelenetek, és a másik szájába adott mondatok, a legtöbb dolog viszont tényleg úgy zajlik, ahogy a film bemutatja. Úgy tudnám leginkább kifejezni, hogy amikor egy új érdeklődő az első alkalommal ellátogat hozzánk, akkor az illúzió találkozik a realitással.”

A film hatására nagy az érdeklődési hullám a lovasíjászat, mint sport iránt, így felmerül a kérdés, nem hígul-e fel ez az ág, nem megy-e el a trendiség irányába? „A mennyiség nem mehet a minőség rovására és mi sosem ezért csináltuk. Ha valamit jól akarsz művelni, az alapokat kell jól lerakni és én is egy ilyen alapos ember vagyok. A felvételit és a próbákat mindenkinek ugyanúgy teljesítenie kell, muszáj átszellemülnie, csak azután kerülhet be a csapatba és léphet feljebb a ranglétrán.”

Reni, István felesége úgy fogalmaz, hogy ő lélekben lovasíjász. Lovagolni tud és tanít is, íjászkodni szintén megtanult az évek alatt. Szívesen hallgatja meg egy vasárnapi ebéd alkalmával a délelőtti élménybeszámolókat. „A lányaink is már gimnázium óta nagyon jól beépítették ezt a fegyelmet és lelkiséget a mindennapi életükbe. Mindenki más is azt mondja, hogy a magánéletükben is nagyon jól tudják alkalmazni, amit itt tanulnak.”

Mint kiderült, István rengeteg sérülésen van már túl a bordatöréstől kezdve a térdműtétig. “Nem igazán tudok vigyázni magamra, így a sok baleset állandóan visszahúz. De nem szabad megállni! Persze korral és az egyre több műtéttel folyton nehezebb visszarázódni, ezért rettegek is a sérülésektől. Egy baleset körülbelül két hónap kieséssel jár. Ilyenkor a fiam, Balázs az óriási segítségem. Ő már rengeteg sportot kipróbált, köztük a MMA-t (mixed marshal arts, ketrecharc) ezzel pedig annyi színt és változatosságot hozott az edzésekbe, például a cross fit elemekkel, amivel még sokrétűbbé teszi a folyamatot.”

Balázsra az édesapa minden tudást igyekszik átruházni. „Mindent továbbadok neki, amit csak lehet, hiszen egy apának ez a dolga. Átadom a jó dolgokat, meg persze a rosszakat is – utóbbit persze nem szándékosan. Ha akarom, ha nem, ez vele jár. Balázs nagyon jó vezetői képességekkel megáldott személyiség, ha az élet úgy hozza, szerintem egy külön törzset fog alapítani.

Jelenleg San Diegoban él, Del Mar városában, ahol a párjával, Laurennel minden izgalmasat kipróbálnak: mint például a szörf, emellett Balázs kovácsolást, gyógykörmölést és gyógypatkolást is tanul. Eszméletlen aktívak, rengeteget sportolnak, nagyon jól érzik magukat, egyszóval nincs egy gondterhelt életük. Balázs a jövőjét ennek ellenére itthon képzeli el, a mostani amerikai kalandozás csupán egy vándorlegény életmódot jelent számára. Ha minden jól megy, Lauren is költözik vele haza Magyarországra, ahol egy önfenntartó tanyát szeretnének vásárolni és hasonló életmódot élni, mint mi.”

Ha judózol, egy kicsit japánná kell válnod. Ha lovasíjászkodsz, egy kicsit magyarrá kell válnod, bárhonnan is jöttél.

István szerint mindennek oka van. Oka van annak, hogy hova születünk le, hogy mit képviselünk a világban és mi a dolgunk az életben. Ezért nem szabad felületesen kezelni a jeleket és az élet figyelmeztetéseit. „Nagyon szerencsés vagyok, hogy a lovasíjászokat megtaláltam, mivel ez az, amiben ki tudok teljesedni, ez az, ami a magyarság ősi elemeit magában hordozza. Sokan vannak a Földön, akik lovasíjászkodnak, de a magyarok ebben verhetetlenek – ahogy Kassai Lajos a legjobb ebben a világon. Úgy szoktam mondani, hogy ha judózol, egy kicsit japánná kell válnod. Ha lovasíjászkodsz, egy kicsit magyarrá kell válnod, bárhonnan is jöttél.”

A gútai Lovasíjász