Városunk egyik legfelkapottabb étterme, az egészségmegőrzés jegyében a lista élén elhelyezkedő Plant-B, idén töltötte be harmadik évét. Hogy lehet, hogy a járvány ellenére bővülni tudtak? Hogyhogy ennyi ember vegán és nem vegán imád hozzájuk járni? Honnan jön ennyi különleges ízélmény? És vajon mi hajt valakit haza Budapestről, hogy Komáromban próbáljon szerencsét? Belucz Andrissal beszélgettünk.

Az étterem rész még sajnos zárva, így viszont zavartalan körülmények között tudtunk leülni a Plant-B megálmodójával és utánajárni a rengeteg háttérinfónak. „Miért nem Plant A vagy Plant C? Légy növény (be plant), ez a tuti?” – kezdünk bele a témába és máris tévhitet korrigálunk. A Plant-B ugyanis a Plant Based (növényi alapú) rövidítése, tehát semmi köze az úgymond növénnyé váláshoz.„A vegánság egy életfilozófia, amit én nem teljesen képviselek. A vegánokra jellemző egyfajta erőteljes aktivizmus, hogy másokat is meggyőzzenek ennek helyességéről – mely állatvédelemmel társul és nem esznek például mézet sem. Én ezt a tevékenységet kontraproduktívnak érzem, így nálam ez nincs jelen.  Magamat inkább csak úgy jellemezném, hogy növényi alapú étrendet követek, innen jött a név is.”

Andris Budapesten marketingkommunikációt végzett, életművész életéből azonban a kézzelfogható elvárások kizökkentették. „Rengeteg hobbiprojektem volt, videójátékot fejlesztettünk, sporteseményszervező applikációt fejlesztettünk, de ezek rendre a fiókban végezték. Ugyan sok tudást szereztem ezen évek alatt is, a környezetem mégis várt tőlem valami stabilat.” És mivel András már korábban átállt a növényi étkezésre, ami nagy fejtöréssel járt itthon, hogy hol is egyen, már pörgött is a marketingszemlélet és meg is volt az ötlet. „Az egész váltást nálam dokumentumfilmek sora kapcsolta át és egy globális javulás lehetőségét szerettem volna kínálni a komáromiak számára is. Másrészt gondoltam, biztosan mások is lehetnek még úgy, hogy későn kapnak észbe és már nem jut nekik a Vega Food Pont ebédjeiből. Tudtam, hogy az ételallergiások és vegák fognak engem keresni, így ezen felül azokra helyeztem a fókuszt, akik hajlandóságot éreznek a növényi ételek befogadására is – egészségügyi állapottól és életformától függetlenül.” A tervezést aztán egy hosszan elnyúló tesztüzem követte, melyet a fiatal srác pár hónapig egyedül, utána egy-két brigádos lánnyal kiegészülve oldott meg. A gimivel szemben található büfé pedig olyan hálás és türelmes célközönséggel járt a Plant-B-nek a diákok személyében, akik által szépen tovább tudtak fejlődni. „Alacsony fenntartási költség és minimális invesztíció mellett fokozatosan felkapott lett a hely. Türelmes voltam, nem kapkodtam, holott korábban sokszor estem ebbe a hibába. Vesztenivalóm nem igazán volt, tehát nyomás nem helyeződött rám, nem kellett rögtön több ezer eurós bevétel, hogy ki tudjam hozni a kezdeti időszakot.” Andris bevallása szerint lehetett volna profibban is csinálni, az alaptermékeket egy fővárosi étteremtől ellesni, ám inkább ő maga dolgozta ki a termékeket, amiket aztán a saját szájízére formált.

Amikor pedig jött a bővülés lehetősége, fejest ugrott a kihívásba. „Épp elkészültünk a felújítással, amikor bejelentették a lock downt, de nem estem kétségbe, hanem új feladatként kezeltem a helyzetet, amit meg kellett oldani.” Mivel akkoriban már többször téma volt náluk az ebédmenü, eljött az alkalom, hogy beemeljék azt a kínálatba. „Eleinte még kinyitottunk, de amikor tényleg naponta két ember állt meg, jött egy reset, hogy a büféztetést ideje újragondolni.” Mivel Andris már évek óta a növényi alapú étrendet követi és édesanyja rendszeresen főzött neki külön, így az ebédmenük kialakításába is bekapcsolódott. „Igazából ez már csak a 10. újdonság volt a sorban, lázadó típus vagyok, mindig valami bolondsággal mentem haza. Mivel egy fővárosban élő életművész nem engedheti meg magának, hogy napi szinten minőségi húst egyen, márpedig nekem tiszta, kreatív energiákra volt szükségem – és ahogy tartja a mondás, az vagy, amit megeszel – így váltottam. Ma már a húst és a sajtokat egyáltalán nem kívánom, ugyanis tökéletesen lehet ezeket pótolni a növényi étkezéssel is. A reggeliket, vacsorákat magamnak kísérleteztem ki, tehát a szendvicskrémek és egyéb könnyű ételek már a repertoáromban voltak. Az ebédek pedig a női vonal keze alatt születnek azóta is.” A női éra már a kezdetekben nagyot lendített a Plant-B mindennapjain: Czibulka Eszti, majd Lázár Virág emelte ki Andrist a káoszpárti hozzáállásból, a plusz helyiség pedig hozta magával a többi csapattagot.  „A második nyáron volt egy mélypontom, Barucz Eszti pedig akkor jött a képbe. Ő egy közeli családi ismerős, így a bizalom 100%-ig meg volt, idegenforgalom szakirányon végzett, ő is Pesten, a vendéglátásban is volt gyakorlata. A sok negatív tapasztalat után, amik a korábbi komáromi vállalkozói múltamat jellemezték, bebizonyosodott, hogy maximálisan a legjobb döntés volt, hogy beszállt a Plant-B történetébe.” De hogyan zajlik egy nyolcfős csapat menedzselése? „Eszti – jön a határozott válasz. Nem az erősségem az emberekkel való bánásmód, még szerencse, hogy ő itt van. Hálás helyzetben vagyunk, hiszen munkatársakat is olyanokat sikerült találnunk, akik mintha magukénak éreznék ezt az egészet.”

A belső rész kialakításának motivációja volt a minőségi, világos pörkölésű, filterkávé (Green Plantation) népszerűsítése mellett – ami külföldön már népszerűbb, mint a klasszikus – a kultúra szervezése is. „Hiányoznak az olyan workshopok, zenés estek, melyek összehúzzák a közös érdeklődésű embereket. Ezt konkrétan mindig hiányoltam itthon Budapesthez képest.” András egyébként mindig szeretett olyan dolgokba belevágni, ami neki is jó. „Ha bagettezőt csináltunk, akkor azt azért, hogy mi tudjunk hova járni enni, ha bulikat szerveztünk, akkor mi is örömünket leltük benne. A Plant-B is önös érdekből indult ugyan, de végül sok mindenkinek jó lett.” Ráadásul a fiatal srác környezetében több pozitív példa is mutatkozott arra, hogy akár komoly betegséget is le lehet győzni, ha az ember leáll az őrült húsfogyasztással. „A hús a teljes étrend csak egy olyan részét teszi ki tápértékben, ami egy teljes értékű növényi étrenddel abszolút pótolható – haladva a korral pedig ez csak egyre könnyebb. 2021 van, semmi közünk nincs a több ezer évvel ezelőtti ősemberek húsevő táplálkozási formájához. Ráadásul a mai tömeggyártott hús messze nem az, amit a családok annó maguknak neveltek ki. Arról nem beszélve, mennyire önző dolognak tartom, hogy az emberek képesek minden további nélkül rendszeresen enni például a marhahúst, miközben annak az előállítására fordított energia miatt a világ más tájain milliók éheznek. Tehát egyfajta humánus vonulat is van ebben a részemről, és hát logikusan végiggondolva a helyzetet, tarthatatlan ez az állapot. Szerintem a flexitariánus étrend lenne a megoldás. Ha legalább csökkentjük a húsvásárlást, viszont megválogatjuk, hogy honnan vesszük azt és minőségi tenyésztőket támogatunk vele, végtére is ugyanott vagyunk. Inkább költsek most többet ételre, mint később gyógyszerre.”

András Budapestre már nem vágyik vissza, ha egyszer elköltözne, olyan helyre menne, ahol vidámabbak az emberek. „A sok negatív hozzáállás, ami körbevesz minket, alakít is bennünket, hiszen az vagy, ami körülötted van. Nekem nincsenek őrült anyagi elvárásaim, inkább lejjebb adnék az igényekből. Dél-Amerika például nagyon bejön: együnk egy jót, legyünk együtt és kész. Erre lecserélnék bármit.”