Ahogy a név is mutatja – a Mennyország gyermekei elnevezésű klub a gyermekeken való segítést tűzte ki fő célként. A Children of Heaven az első Komáromban, amely a szlovákiai motoros klub szabályai által hivatalosan bejegyzett és elismert. Tevékenységükkel és ötleteikkel egy színvonalas motoros kultúrát szeretnének megteremteni Felvidéken.

Nagy Ákos, a 2015-ben alapított Children of heaven elnöke, kiskora óta a motorozás bolondja, és már hét éve építi kitartóan a motoros kapcsolatait.

„Tíz éves koromban azt számoltam, hány évig kell gyűjtenem, hogy motort vehessek. Így kiszámoltam az aktuális katalógus árai alapján, hogy három évig vízen fogok élni és utána megvehetem azt a motort, amit kinéztem.”- mondja nevetve. A Children of Heaven eleinte egy Facebook-csoport volt, melynek tagjai a KN motoros csoport által ismerkedtek össze. Végül hivatalosan is bejegyeztették a klubot, amely formailag tekintve polgári társulás, így projektekben is részt vehetnek, és támogatáshoz juthatnak.

A klub színei, logója és működése is komoly szabályokhoz kötött. A klub saját maga szabja meg ezeket, ám minden tagnak tiszteletben kell tartania. Tevékenységük nonprofit alapon működik, a jótékonysági eseményeiket pedig szponzorok által teszik lehetővé.  „Elsősorban Izsán szervezünk rendezvényeket, mivel a polgármester, Domin István sokat segít nekünk. Az első jótékonysági gulyásfőzést egy fiúnak szerveztük. Balázs balesetet szenvedett és tolószékbe került, mára viszont már sokat javult az állapota. A drága kezelések terhén egy kicsit mi is tudtunk segíteni – 1200 Eurót gyűjtöttünk.”

“A támogatást szívesen fogadják a rászorulók. Ami rettenetesen nehéz, az felkínálni magát a segítséget, megszólítani az embert egy-egy nehéz időszakban.” Együttműködnek Medve Engellel – Motoros szív a gyermekekért – is, aki Magyarországon járja végig az eseményeket és vándorkasszával gyűjti a pénzt nemes célokra. „A gyűjtés nálunk is becsületkassza alapján működik. A szponzorok által biztosított trikókat, matricákat és ételt lehet megvásárolni. Az utolsó centig leadom a bevételt, másoknak pedig a lelkiismeretére bízzuk az adakozást.”

“A tavalyi évben egy hároméves udvardi kislányon próbáltunk segíteni, akinél agydaganatot diagnosztizáltak. A kisöcsémért mentem oviba, amikor láttam a kupakgyűjtést. Ki volt írva a család telefonszáma, így jutottam el hozzájuk. Kiderült, hogy az apuka ismer engem. Szép pénzt gyűjtöttünk, 1775 eurót, valamint a naszvadi Kelt Garden Pub is felajánlott adományt a kislánynak. Ám Sárikát sajnos egy év alatt elvitte a betegség. Apukáját, akivel azóta is baráti kapcsolatot ápolunk, szintén a klub tagjai közé fogadtuk. Rendszeresen segíti a munkánkat, rengeteg szponzort köszönhetünk neki. Mindannyiunknak nehéz feldolgozni, ha egy csöpp gyermek ilyen szomorú sorsra van ítélve. Ritkán könnyezem, de ez az eset nagyon megviselt. Mai napig sokat jár a fejemben.”

Komárom városától egyelőre nem kaptak még konkrét visszajelzést egy esetleges együttműködésről, de a többszörös keresés után érkeztek már ígéretek. „Decemberben mikulás napi menetet, úgynevezett Toyrun-t szerveztünk, a kórház gyermekosztályán, ahova édességeket, teát, süteményeket vittünk. Reméljük a jövőben a várossal összefogva is tehetünk a lakosokért.”

A Children of Heaven tizenegy tagot számlál, nemzetközi szinten és Szlovákián belül is együttműködnek több klubbal. „Ki kell tapasztalni, hogy kivel tudunk egyetértésben összedolgozni. Aki csatlakozni szeretne hozzánk, legkevesebb egy év után kaphatja meg az ún. colort – ezt a logót, felvarrót, melyet a mellényre szokás tűzni, ezzel képviselve a csapatot. Sem a mennyiség, sem a korosztály nem számít, van olyan tag is, aki már hatvan felett jár.  Hölgyet viszont nem tervezünk a bandába. Viccesen úgy mondanám, hogy az ókorban is a nők miatt törtek ki a háborúk. Ha valamelyikünk felesége aktív motoros lenne, természetesen az más helyzet.”

“Elsődleges dolog mindenkinél a család. Ha rendezvényről van szó, 4-5 ember segítségével már kényelmesen meg lehet oldani a teendőket úgy, hogy ne egy emberre terhelődjön az egész. Bár sokszor szeretem egyedül megoldani a dolgokat, mivel ki van építve a kapcsolatrendszerem. Tudom, kihez mivel fordulhatok, és addig megyek, míg az elképzeléseim szerint nem sikerül megvalósítanom a célt.”

Az első idei rendezvény a tavalyihoz hasonlóan ismét az „Otváranie ciest”, azaz a szezonnyitó motoros akció. Ezt idén ötödik alkalommal a motorszentelés előzte meg, melyet az izsai templom előtt tartanak minden évben. „Hatalmas siker volt, 300 motor vett részt a szentelésen. Ilyenkor a pap áldást mond, majd szentelt vízzel megáldja a motorokat és utasait. Nem feltétlenül a vallási hovatartozás mozgatja ezt a szokást, inkább a babona hatalma, hogy Isten óvjon minket az utakon.”

A csapatot meghívták Szalkára is egy óvodai gyereknapra. „Persze ilyenkor a bukósisak nem használható, mivel egy egész gyerek beleférne – mondja nevetve – de úgyis csak alapgázon kerülünk velük a parkolóban. Már ennek is nagyon tudnak örülni.”

A Children of Heaven klubhelyisége épp megnyitás előtt áll. Az alelnök ennek a vállalkozásnak szentelte élete munkájának spórolt pénzét, melyet a nyilvánosság előtt is hamarosan megnyitnak. „Péntek este szoktunk összejönni a bárban. Amellett, hogy motoros lelket adunk a helynek, szeretnénk, ha lenne egy olyan klub, ahova akármikor lemegyünk, ismerősökkel találkozunk.”

Ahogy Ákos a terveiről mesél, érezhető, hogy tele van ötlettel, melyeket a közeljövőben szeretnének közös erővel megvalósítani. „Az Öregvár például egy ideális helyszín, ahol el tudnék képzelni egy motoros programot. Évente egy-két bált és persze egy igazi motoros találkozót is szívesen tartanánk a jövőben, sátorozással, rock zenével, ahogy illik.” A csapat gyakran elhívja fellépni a capoeira edző Latínho-t is, ezzel kölcsönösen színesítik és népszerűsítik egymás munkásságát. „A rajongói oldalunknak már közel ezer követője van. Nemrég pedig ismét felkértek minket egy beteg lány megsegítésére. Mindenkit igyekszünk támogatni, csupán a politikai felkéréseket utasítjuk el. Mindenhez idő kell, hogy kiforrjon az odavezető megfelelő út. Mindenesetre nagyon büszkék vagyunk arra, amit az egy év leforgása alatt elértünk. Ezúton is köszönöm a fiúknak ezt a hihetetlen összefogást és kitartást!”