Így köszöntött minket Dr. Szabó Sándor, Selye János egykori tanítványa a Selye János Egyetemen. Mint kiderült: őt is így üdvözölte a világhírű biológus az első találkozásukkor. A március 9-én megrendezett előadáson mindenki felköthette a gatyáját. Az angol nyelvű diavetítést biológiai kifejezések sora szőtte át, melyeket a montreáli Selye Alapítvány elnöke, Dr. Szabó Sándor professzor magyarázott el a közönségnek. Hallhattunk részletet az egyik mai népszerű sorozatból és volt zenefelismerés is, ahol Mozart és Khachaturian műveit kellett kitalálni.

Mint sokan tudják, Selye János híres biológus-kutató volt a 20. században, ő a stresszelmélet megalkotója. Bécsben született, gyerekkorát Komáromban töltötte, munkásságának nagy részére pedig Montreálba sodorta őt az élet. „Nagy öröm számomra, hogy Selye Jánosról, az ő gyerekkorának kis városában, az őróla elnevezett egyetemen, az itt tanulóknak, oktatóknak, dolgozóknak adhatok elő!” – mondta Szabó Sándor.

A stresszelmélet kutatójáról tudni kell: „Selyével dolgozni és élni maga a stressz. Ha a modern kor egyik tagjához kéne hasonlítani, a Bing Bang Theory Sheldonja lenne a legtalálóbb.” – mondta nevetve a professzor.

Íme, pár információ, amit valószínűleg kevesen tudnak Selye Jánosról:

• tíz nyelven beszélt
• az orvostudomány Einsteinjeként szokták emlegetni
• kutatásaiért nem kapott Nobel-díjat és ez nagyon bántotta – három hétre az irodájába is bezárkózott
• a Nobel-díjat helyette egy osztrák klinikus kapta, mivel ők kezdték el alkalmaznia a Selye által kifejlesztett módszereket, amik nem meglepően hatásosak voltak
• 1700 saját “költeményt”, főként cikkeket írt
• 39 könyv fűződik a nevéhez, mindet önállóan írta
• külföldön gyakran ejtették a nevét Hans Szili-nek – ami tekintve az angol silly (komolytalan) szó jelentését, nem hangzott túl jól
• három felesége volt – persze nem egyszerre
• csak állatokon kísérletezett
• hetente száz patkányon végeztek kísérleteket, így a szagokra érzékeny diákok gyakran cserélődtek köreikben
• az egyik leghíresebb könyve (melyeket a professzor is kifejezetten ajánlott az egyetem hallgatóinak, hogy illik elolvasni): From dream to discovery
• a The stress of life című könyve bestseller lett
• a californiai egyetemen megalakult a Selye Csoport – Szabó Sándor közreműködésével

Íme, néhány információ, amit kevesen tudnak Selye János felfedezéseiről:

• a stressz megnevezését csak később vette át, eleinte csak általános adaptációs szindrómának hívta a jelenséget
• a stressz lehet pozitív – eustress és negatív – disstress
• a negatív stresszt valójában nem ő fedezte fel, ezt be is vallotta
• a negatív stressz elkerülhető, de nem mindig rossz – van, akiből mást, esetenként egy jobb teljesítményt, tulajdonságot hoz elő (mint például, amikor valaki nyomás alatt jobban tud dolgozni, vagy a vizsgák közeledtével hatékonyabban tud tanulni)
• stressz a negatív stressz nélkül: ezt úgy vizsgálták, hogy katonákat figyeltek meg a csatatéren, illetve egy teremben, ahol pornót vetítettek nekik
• Salvador Dalí készített illusztrációt a stresszelmélethez
• a szteroid anesztéziát is ő fedezte fel – valójában véletlenül
• ő nevezte és osztotta be a szteroid típusait is – ezzel számos világhírű lapban jelent meg

De mit is takar a stresszelmélet?

Váratlan, ismeretlen helyzet behatására nem csak a szív ver gyorsabban, hanem a nyirokcsomók elsorvadnak, a mellékvesék megnagyobbodnak és vérbőség lép fel, végül gyomorfekély keletkezhet.

Az előadás végén a professzor így búcsúzott: „A lehető legkevesebb disstress-t és a lehető legtöbb eustress-t kívánom mindannyiótoknak.”

Aki többet szeretne tudni a stresszről, nyári szabadegyetemen vehet részt. Ezen alkalmakon egy fordított, úgynevezett transzmodern tanítási rendet használnak. Ezzel a módszerrel nem csak az oktató ad elő, hanem a résztvevők is prezentálják a kiadott könyvek alapján olvasottakat. 2015-ben Franciaországban, Grenoble-ben tartották meg, idén a horvátországi Osijek (Eszék) ad neki otthont, jövőre pedig ki tudja? Lehetséges, hogy Komáromba hozzák el e tudományos napokat. www.stresseducation.org