Emlékszel még, amikor nem a TV és a számítógép zaja kísérte át a napjaidat? Ismered az érzést, milyen egy patak csobogását, a fák suhogását, vagy a madarak csiripelését hallgatni és elmélkedni? Ezek azok a dolgok, melyekre mindig időt kéne szánni, néha elvonulni a város zajától, a hitre koncentrálni és pár órát hetente ennek jegyében eltölteni. Ha számodra is jelentenek valamit ezek a dolgok, irány a cserkészet! Csémi Szilárddal, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnökével beszélgettünk!

• Miért jó cserkésznek lenni?
  „Célunk, hogy 21 éves korukra a fiatalokból olyan talpraesett és önálló felnőtteket neveljünk ki, akik minden olyan általános dologhoz értenek, ami fontos, és amire életük során szükség lehet – mindezt a magyar kultúra alapjaira, az önkéntességre és a keresztény/keresztyén értékrendre építve tesszük.” Szombatonként másfél órás találkozó keretén belül kapnak lehetőséget a mai világ cserkészei, hogy a pótolhatatlan szülői és az elengedhetetlen iskolai nevelés mellett egy kiegészítő kompetenciafejlesztést és közösségi, egyházi nevelést is kapjanak.

• Szilárd, alias Kismedve 1993-ban kezdett bele a varázslatos utazásba Nagymegyeren, a 23. sz. Arany János cserkészcsapatban, ami mai napig tart. A kezdetekben hobbicserkészkedés mára életformává vált, feleségével, Ildikóval közösen szolgálják a közösséget. Szilárd már harmadik ciklusát tölti az SZMCS ügyvezető elnökeként és mondhatni a cserkészet a szabadidejét is teljes mértékben átszövi. „A szövetség vezetése nagyon kemény feladat, ám a mindennapi munka nagyon kis részét teszi ki a gyerekekkel való foglalkozás. Nagy kihívás ez számomra, nem erre voltam felkészülve, naponta új dolgokat tanulok. Ugyanakkor öröm is, hiszen a munkám egyben a hobbim, csak nem könnyű. Munkaidő után jön a rengeteg önkénteskedés, besegíteni a saját csapatomnak, a rendezvényszervezés, a vezetői megbeszélések. Azt vallom: mindenkinek annyi szabadideje van, amennyit csinál magának. Az enyém nagy része ennek ellenére a cserkészetben telik, de én ezt szeretem.”Fotó: Kurcz Mária
• Hogyan is néz ki egy szombati örsi foglalkozás, mely a cserkészkedés legfontosabb eleme?
  „Rövid imával kezdünk, utána játszunk, énekelünk, illetve különféle készségeket erősítünk a fiatalokban. Célunk, hogy észrevétlenül, élvezetesen, mesés-játékos módon és semmiképpen se iskolaszagúan tanítsuk a gyerekeket a szabadidejükben. A számítógéphez szokott fiatalok, akik eleinte idegenkedve élik meg ezt a másféle életmódot, megszokják, és később már igénylik a találkozókat. Igyekszünk a lehető legtöbbet a természet közelségében eltölteni, hiszen ez az, ami a mai világ emberének oly sokszor hiányzik.” A cserkészet folyamán kifejezetten ügyelnek a tehetségekre. A konkrét készségek fejlesztése esetenként egy-egy három-öt hetes projekt, mely alatt az őrsvezetők felvázolják, milyen kalandokban vesznek majd részt a gyerekek, hogy testi-lelki-szellemi képességeiket erősítsék. Korosztályokra bontva ki lehet választani a fejlesztendő képességet. „A különféle feladatok teljesítése közben a gyerekek észrevétlenül elsajátítják az adott információkat, ez a folyamat pedig később tudatossá válik.”
  Egész évben országos és regionális, teljes csapatokat megmozgató akciók, emlékműsorok, autóbuszos kirándulások, sportnapok, regös napok, táncházak színezik a cserkészek szabadidős kínálatát, a legjelentősebb ezek közül viszont a nyári nagytábor. Szabad fürdés a folyókban, tavakban, erdei túra, sátorozás, esténként tábortűz, ahol az éjszakai őrködés alkalmával csak a csillagos ég kísér. Közös főzések, vetélkedők, méta-verseny, sátorállítás, árokásás, közös imádság, közös műsorok, közös énekek, egyszóval az egész hasznos, varázslatos, felemelő és tiszta egyszerre. Az idei Szövetségi Nagytáborban az összes felvidéki magyar cserkészcsapat, sőt a Kárpát-medence több határon túli cserkésze is képviselteti majd magát. „A klasszikus nyári táborokban a kalandos programokon kívül népi mesterségeket űzünk, túrázunk, illetve önkéntes segítséget nyújtunk a helyi közösségeknek.”Fotó: Gál Erik
• Egy cserkész karrierje a sárga- és zöld kendő megszerzése mentén zajlik, az után pedig jöhetnek a vezetőképzés folyamatai. „A próbázás általában játékos akadályverseny keretén belül zajlik, amikor szellemi vetélkedők (pl.: történelmi kérdések) és ügyességi feladatok (pl.: tűzrakás) útján lemérjük a fiatalok tudását. A megfelelő felkészültség után a cserkész jogosult a nyakkendőre.” A próbázáson kívül egyéb kihívásokon is részt vehetnek a kitartóbbak. Legyen az egy 24 órás erdei időtöltés, mely alatt az élmények, érzések lejegyezhetők, egy 100 kilométeres biciklitúra, vagy akár várlátogatás, amikor a lehető legtöbb információt kell begyűjteni, majd prezentálni azt az őrstagok előtt. „A szülők részéről is rengeteg pozitív visszajelzés. A gyerekek nyitottabbakká, határozottabbakká, bátrabbakká válnak, melyek később egy új munkahely betöltésekor is hasznosak lehetnek. A vezetők önkéntes alapon fektetik energiájukat a gyerekek fejlődésének segítésébe, a szülők pedig ezt igyekeznek viszonozni. Besegítenek a szervezésbe és ott törődnek a vezetőkkel, ahol csak tudnak.”

• Családi cserkészkedés?
  Évente 2-3 alkalommal családostul is kalandozhatsz a cserkészekkel. „Ezeket az összejöveteleket azok a cserkészek szervezik, akik felnőtt korukban is fontosnak tartják cserkész-kapcsolataik ápolását, és ezt gyermekeiknek is szeretnék megmutatni. Táborokat, kirándulásokat, túrákat szerveznek, ahol egy-egy szaunázás, vetélkedő vagy ügyességi játék keretében elbeszélgetnek a világ nagy dolgairól.”

• A cserkészet a világ második legnagyobb szervezete, ezért lehetőség van akár az összes kontinens cserkészszövetségei által szervezett regionális- és világtalálkozók nemzetközi programjain is részt venni.
  „Anno meghívást kaptam Németországba, hogy segítsek a müncheni cserkészek táborának lebonyolításában. Olyan barátságos fogadtatásban volt részem, mintha csak itthon lennék – ekkor dőlt el bennem, hogy ez az én utam. Magával ragadott, hogy az európai kerület magyar cserkészeivel együtt táborozhatok. Kicsi a világ, hiszen Európa- és világszerte rengeteg külhoni magyar van, akik erősebben tartják magyar identitásukat, mint bárki más. Mindenkinek el kéne mennie olykor egy olyan közegbe, ahol teljesen más magyar emberekkel találkozhat. Rengeteget lehet tőlük tanulni.”
  A komáromi Jókai Mór Cserkészcsapatban jelenleg főleg 15 év alatti gyerekek vannak, együttműködnek a dél-komáromi Szent László cserkészrajjal is. Marcelházával ápolnak szorosabb kapcsolatot, de a tanyázások és táborozások tekintetében Nádszeg, Bős, Nagymegyer, Esztergom, Kőhídgyarmat községekkel is összedolgoznak. Ha kedved támad kipróbálni a kalandot, vagy szívesen biztosítanál szabadabb látásmódot gyermekednek, keresd az szmcs.sk oldalát és lépjetek be közösségbe!

Fotó: Lengyel Zoltán